feliratkozás
61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.
Tegnap elfogadta az Országgyűlés a Büntető törvénykönyv módosítását, mellyel immáron büntethetővé vált a holokauszttagadás. Magyarország ezzel csatlakozott azon országok sorába, ahol a holokauszt tagadása valamilyen formában büntethető, akár pénzbírsággal, akár letöltendő szabadságvesztéssel. Persze a törvénymódosítás ezzel még koránt sem végleges, hatályba lépéséhez a köztársasági elnök ellenjegyzése szükséges, és az eddigi elnöki gyakorlatot ismerve a legvalószínűbb, hogy a tervezet előzetes normakontroll keretében az Alkotmánybíróság asztalán köt majd ki.
269/C. §
A Btk. a közrend elleni bűncselekmények fejezete a köznyugalom elleni bűncselekmények címen belül A holokauszt nyilvános tagadása tényállással bővült. Decemberben még csak viccelődtem azzal, hogy a holokauszttagadás majd ide, azaz a tiltott önkényuralmi jelképek sorába kerül – mára Mesterházy javaslata alapján immáron valóság.
269/C. §. (1) Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Morális dilemmák, azaz alkalmas-e?
A holokauszttagadás büntetőjogi szabályozása kapcsán több probléma is felmerül. Egyrészt a törvény célja, másrészt annak megvalósítása, harmadrészt pedig annak megvalósíthatósága a legfontosabb kérdések. A legeslegfontosabb kérdés azonban mindenekelőtt a következő: lehet és szabad-e engedni, hogy történelmi kérdésekben törvény foglaljon állást? Alkalmas-e a törvényhozás arra, hogy olyan törvényt hozzon, amely ha úgy tetszik, véleményformáló erővel bír? Alkalmas-e a magyar törvénykezés (azaz az igazságszolgáltatás) hogy ilyen súlyú, alapvetően esztétikai jellegű kérdésekben döntsön? Tekintve a jelen bírói gyakorlatot a becsületsértések és a jó hírnév sérelmét illetően a válaszom egy határozott nem. Ki dönti el, hogy mi az a holokauszt, s jogdogmatikailag egyáltalán hogyan dönthető el, hogy miként definiáljuk a holokausztot? A holokauszt ugyanis eleve egy hibás fogalom (teljes égőáldozat), hiszen egy amerikai dokumentumfilm nyomán ragadt rá a zsidókat érintő második világháborús eseményekre – ugyanakkor mára annyira tággá lett, hogy az örmény, az indián népirtásra is használják. Egyáltalán a holokauszt egy fogalom? Márkanév? Mit jelent, az hogy tagadni, miben merül ki egyáltalán a tagadása? Mennyi a holokauszt nemzetközileg elismert és pontosított áldozatainak száma? Jelentékteleníti-e a holokausztot, ha valaki mondjuk a numerus clausust komolytalannak tartja? Megvalósul-e a holokauszttagadás, ha valaki revizionistának tartja magát, azaz azt szeretné, ha az érvek-ellenérvek ütköztetése által létrejöhetne egy adataiban pontos és kézzelfogható holokauszttörténeti monográfia? Vajon nem hergeli-e még jobban ez a törvénymódosítás azokat az embereket, akik amúgy sem kedvelik a zsidó származásúakat Magyarországon? Hiszen ez a törvény pont a gyűlölet ellen készül(hetet)t. És végül, de nem utolsósorban: milyen társadalmi folyamatok indokolták a holokauszttagadás betiltását Magyarországon? Mutattak-e erre a társadalom és a jogalkalmazók bármiféle igényt? Van-e Magyarországon tömeges holokauszttagadás? Jogpolitikai döntés-e a holokauszttagadás büntetése?
(Jog)Politikai döntés
Ha nem is jogpolitikai, de mindenképpen politikai döntés, ráadásul a legaljasabb fajtából: a választásiból. Mesterházy Attila bedobta az ütőkártyát, a race card-ot, azaz a rasszizmus kártyát, de nem is akármilyet, az Ab. által már elkaszált gyűlöletbeszédet ugyanis újra már nem vehették elő, így jött a holokauszttagadás. Egyértelmű, hogy az MSZP így próbálja behúzni maga mögé az összes olyan szavazót, aki még hajlandó rájuk szavazni, és kényes számára ez a kérdés – hiszen mikor is lett volna aktuálisabb a holokauszttagadás büntetése, ha nem a választások előtt egy hónappal? A holokauszttagadás betiltása nem lehet alkalmas feladatának bevégzésére, a törvény ugyanis nem alkalmas arra, hogy az emberekre véleményt, meggyőződést, lelkiismeretet, felekezeti hovatartozást oktrojáljon. Az egyik legszembetűnőbb, és az Ab. érvelése is konzekvens e témában, hogy az ilyen jellegű törvények alapjogokat korlátoznak, de legalábbis a véleményszabadsághoz fűződő, már fentebb említett alkotmány adta jogunkat. Természetesen örök probléma az alapjogok tekintetében, hogy egymás rovására mettől-meddig korlátozhatóak, erre általánosságban az Ab. és a nemzetközi alkotmányjogi irodalom is (nagyjából) egy nézeten áll; ameddig az szükséges és arányos. A törvényben szabályozott jogok három csoportjából  - korlátozhatatlan, feltételekkel korlátozható, feltétel nélkül korlátozható – a véleménynyilvánítás is a második csoportba, azaz a szükséges és arányos mértékbe sorolandó, de az biztos, hogy a holokauszttagadás büntetése se nem szükséges, se nem arányos. A jelen törvény szerint akár egy blogbejegyzés, egy komment, egy utcai vagy iskolai felszólalás is tagadásnak minősülhet.
Kettős mérce
E törvény azonban más szempontból is különösen veszélyes. Veszélyes, mert felkorbácsolja a már amúgy is terítéken lévő, egyes csoportokon belül egyre erősödő antiszemita hangulatot, másrészt pedig mert ez a holokauszttagadást tilalmazó módosítás súlyosan diszkriminál. Míg a holokauszt tagadását súlyosan bünteti, addig szó nélkül hagyja a kommunizmus áldozatait, akikre nézve például hivatalos megemlékezési (ha úgy tetszik “ünnepnap”) nap sincs az évben (ennek ellenére mégis tartanak sok iskolában ilyet). Mi lesz azokkal, akik ‘56 jelentőségét bagatellizálják el – például Kende Péterrel, aki többször is kifejtette már, a nem épp ortodox nézeteit a témáról. E döntés értelmében meg lehet, és meg is szabad különböztetni a különböző népirtások áldozatait nemzetiségük, felekezeti hovatartozásuk, világnézetük szerint. Ez súlyos szegregációval, az áldozatok emlékének súlyozásával jár – így például a kommunizmus nem volt olyan szörnyű mint a náci uralom, a zsidó népirtással nincs egy súlyban az örmény vagy épp az indián pogrom. Hannah Arendt – aki mellesleg zsidó származású filozófus volt – a nácikat és a bolsevik hatalmat egy kalap alá vette. Vallási alapon ráadásul még 80 ezer ember kiirtását is szabad ünnepelni, a Purim – a zsidó vallás ünnepe – ugyanis erről szól.
Purimot annak emlékére tartják, hogy a perzsa világuralkodó, Ahasvérus király (I. Xerxész, i. e. 485-465) idejében, Hámán miniszter mesterkedései ellenére Eszter királyné és nagybátyja, Mordecháj (Márdokeus) közbenjárására a zsidók megmenekültek a kiirtatástól. Ezek után a zsidók bosszút álltak, a bibliai Eszter könyve szerint 80 000 perzsát mészároltak le.
Az Ab. következetes lesz
Nem jogászok számára is talán ismeretes lehet, hogy a törvényhozás folyamata Magyarországon kettős természetű. Egyrészt az arra jogosult szerv, azaz az Országgyűlés először elfogadja a törvényjavaslatot, majd ezt a házelnök aláírásával a köztársasági elnökhöz küldik, aki írásban ellenjegyzi a törvény szövegét. Ez jórészt azt a XIX-XX. században divatos állam- és jogelméleti felfogást tükrözi, hogy az Országgyűlésnek csak korlátozott a felelőssége, és azt is mintegy átruházza a miniszterre, elnökre, stb.-re, aki aláírásával ellenjegyzi, mintegy a felelősséget átruházva magára. Sólyom Lászlónak természetesen nem kötelessége aláírni a törvényeket, 14 napos gondolkodási határidővel dönthet arról, hogy mérlegelésre visszaküldi-e az Országgyűlésnek, illetve hogyha alkotmányellenesnek találja, előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak küldi-e meg ennek tisztázására. Mindkét lehetőség gyakorlatilag értelmetlenné teheti a törvényt, hiszen az Országgyűlés a választásokig többet már nem ül össze, legközelebb az új parlament alakuló ülésén lesz teljes ülés, ahol már valószínűleg az új kormány fogja irányítani a törvényhozási folyamatokat. Az új kormány akár azt a megoldást is választhatja, hogy meg se tárgyalja a javaslatot ismét, de az sem kizárt, hogy újrafogalmazzák, vagy csak formálisan leszavazzák a törvénymódosítást. A másik lehetőség talán szimpatikusabb, ugyanis az Ab. egyszer, s mindenkorra végre pontot tehetne az ilyen jellegű ügyek végére: formálisan döntést hozhatna arról, hogy alkotmányellenes-e az ilyen szabályozás, avagy sem. Az Ab. eddigi gyakorlatából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy valószínűleg alkotmányellenesnek találja majd a grémium ezt a javaslatot is.
Bemmbemm
/ 2010. február 23. keddNagyon remélem, hogy visszadobják ezt a törvényt. Gusztustalan, alávaló és nyílt támadás a társadalom ellen egy kicsiny érdekkör nyomására.
l3v3e
/ 2010. február 23. keddŐk is tudják, hogy ez alkotmányellenes. Mégpedig zsigerből alkotmányellenes – de mindenkit provokálnak és szándékosan uszítanak egymás ellen. Ez a receptjük… siralmas. Remélem soha többet nem tápászkodik fel a (várható) veresége után az MSZP.
tudi
/ 2010. február 23. keddNa szereztek még több kurucinfó olvasót, meg lehet +1-2%-ot a jobbiknak, de végülis ők tudják, remélem én is, hogy az Ab megsemmísíti, ezt a törvényt, mert akkor az egész nem lesz más, mint egy dogma, ami kőbe van vésve, és ezálltal még az is holocaust tagadó lehet, aki pl:tudományos kutatást folytat ebben a témában, és más eredményre jut, mint ami a hivatalos álláspont.
Amit én még megfigyeltem, hogy a zsidókről a legjobb kritikákat éppen zsidók tudják moindani, és néha nem is éppen hízelgő kritikákat.
Cé
/ 2010. február 23. keddA Fidesz hozzáállása a legszánalmasabb. Répássy beadványa ideológiai adalék lett volna a törvényhez, mellyel a Fidesz talán le tudta volna nyomni a szavazótábora torkán a törvényt, de enélkül egész egyszerűen nem mer még szakmailag sem állást foglalni (142 tartózkodás), nehogy megharagudjanak rá így választás előtt.
Kartal
/ 2010. február 23. kedd“Vallási alapon ráadásul még 80 ezer ember kiirtását is szabad ünnepelni” – ezen semmi meglepő nincs. A zsidó történelem elképesztő népirtások, tömeggyilkosságok története, ahol bizony nem az ő kárukra követték el a genocídiumot.
tesz-
/ 2010. február 24. szerdahttp://kkbk.blog.hu/2010/02/24/szappan_a_szekrenybe
l3v3e
/ 2010. február 24. szerdaEszem ágában sincs védeni a Fideszt, de talán a tartózkodással az egészre úgy tekintettek, mint válaszra sem érdemes kérdésre. Persze én is inkább a gyáva verzióra hajlok, de Répássy amúgy jó büntetős jogász. Szerintem Répássy is inkább kiherélni akarta volna a javaslatot a módosítással.
wounton
/ 2010. február 24. szerdaNépirtással kampányolni? Mindig tudtam hogy van még lejjebb.
Mobster
/ 2010. március 6. szombatNa a holokáuszttagadás szerintem is hülyeség, de egyáltalán nem kéne ezzel foglalkozni, csak egyszerüen betiltani a fasizmust, és a aféle szélsőséges kijelentéseket. Nekem ez a véleményem.
És egyáltalán nem kéne ezzel foglalkozni, mert vannak szakemberek, (politikusok) akiknek az a dolguk, hogy ezt a problémát elintézék. Mert ez különben politikai dolog, és egyáltalán nem kéne a fiataloknak, és az egyszerü embereknek politikával foglalkozni. Arra meg vannak rá a szakemberek, akiknek az a munkájuk
De azért jó hogy manapság az ilyesmi minden országba tiltva van, és ugyis, hogyha valaki ilyen szélsőket, hülyeségeket firkál a falakra, ilyesmit terjeszt, akkor a rendőrség azt ugyis bünteti, mert sehol sincs az ilyesmi megengedve. De akkor is minden esetre ez politikai dologvan és nem kéne ezzel a témával foglalkozni, mert vannak szakemberek akiknek kel ezzel foglalkozni. Nem kel ezzel a témával foglalkozni, ez politikai dolog van, mi átlagos emberek azt a politikát úgy se nagyon értsük. És vannak helyetünk szakemberek, akiknek ez a dolguk.
l3v3e
/ 2010. március 6. szombatNem foglalkozni a közügyekkel mindenkinek a saját dolga. Viszont erre buzdítani a többi embert, hogy márpedig majd más elintézi majd a problémáit helyette, ostobaság. Más országokban nem véletlenül erősebb a civil kontroll is.
Ui.: Légyszíves legközelebb ne három kommentet írj egymás után, hanem egybe egyet. Köszi!
Mobster
/ 2010. március 7. vasárnapRendeben van, ezentúl egyszerre csak egyszer írok, csak még annyi mondani valom, hogy ez most politikai duma lesz, de mindegy, csak mondom, hogy a fasizmus ellen az egyik legjobb módszer pl az is, hogy ha a baloldal, az az a kommunizmus, szocializmus van hatalmon, az is egy nagyon jó modszer a nácizmus ellen. Igaz, hogy sokkan haragszanak Gyurcsány Ferencre, de szerintem a baloldal is egy nagyon jó módszer, kezdve onnan, hogy mindig is a kommunizmus, és szocializmus idején legjobban szigoritva tílos volt a nacionalizmus. És a baloldalnak meg vannak a pozitiv tulajdonságai is.
l3v3e
/ 2010. március 7. vasárnapHallottál már a kommunizmus/szocializmus áldozatairól? Amúgy mellesleg, a szocializmusban Magyarországon sokkalta nagyobb volt a nemzettudat, mint ma. Szóval ez az állításod sem igaz.
Mobster
/ 2010. március 7. vasárnapHalottam hát, csak hogy abba az időbe csak az volt áldozat, Magyarországon is, meg Romániába is, meg máshol is, szóval abba az időbe csak az volt áldozat, aki ellent mert mondani a kormánynak, vagy aki fel mert kellni tüntetni. Mert azt igaz el kel ismerni hogy kommunizmusba, az az ahogy hivták a régi rendszert, szóval abba az idöbe csak az lehetett álldozat aki ellent mert mondani. Mert hát régen sajnos az volt a felfogás, hogy ha valaki ellent mert mondani a kormánynak, vagy a kormányfőnek azt börtönbe, vagy bolondok házába zárták, mint ahogy az a szegény Torgyán Jozsef is megjárta. Mert régen az volt a felfogás. Na de legalább lágerek, és népírtások nem voltak.
Mobster
/ 2010. március 10. szerdaJa meg a Mell Gibson aki rendezte a Passzió címü filmet, hát megkell mondanom, hogy az is egy nagy holokáuszttagadó, antiszemita. Szégyelheti magát, amiket mónd azért le is lehetne tartóztatni ötet. Különben rajta van az interneten, hogy pl: sokszor fellett téve a kérdés a történelembe, hogy Mell Gibson őrült-e, őrült gondolkozású. Ezt az őrült kifejzést rá most nem szó szóros értelembe mondják, átvitt értelembe, de csak mondom, hogy hogyan gondolgozik.
l3v3e
/ 2010. március 10. szerdaMel Gibson és a film címe PASSIÓ, nem Passzió. Könyörgöm.
Bemmbemm
/ 2010. március 11. csütörtök@Mobster: olvasom a hozzászólásaid és a következő gondolataim támadtak:
1)-Nem élsz Magyarországon, sőt a környékén sem, és csak felületesen ismered a nyelvet valamelyik szülődtől. Innentől kezdve ne szólj bele az itteni dolgokba.
2)-Diszlexiás vagy. Ebben az esetben nem tehetsz róla, hogy értelmetlenül írsz, de szerintem inkább hanyagold az ilyen véleményeket, mert butaságokat hangoztatsz.
3)-Direkt provokálni akarsz. Ebben az esetben szerintem sürgősen hagyd abba a tevékenységed, mert irritálóak a kommentjeid (már elnézést).
Mel Gibson egy korszakalkotó filmet tett le az asztalra. Külön megbecsülés illeti azért, hogy szembe mert szállni a hollywoodi zsidók tömegével. Attól, hogy valaki antiszemita, mitől lenne egyenesen holokauszt-tagadó is? Nem értem az összefüggést. Maga a Passió nem antiszemita, bemutatja Jézus keresztre feszítésének történetét kegyelmet nem ismerő realizmussal.
Az azért beszédes, hogy minden ember antiszemitának van bélyegezve, aki egy rossz hangot mer szólni akár egyetlen zsidó ellen is.
Szebb jövőt!
l3v3e
/ 2010. március 11. csütörtökNem mertem nagyon mit írni erre a Mobster valakire, mert nem tudtam eldönteni, hogy tényleg ennyire ostoba, avagy csak provokál. Gyanítom, hogy provokál, úgyhogy még a kommented előtt, miután ezt beküldte, kitiltottam. Nem hiszem el, hogy valaki, komolyan ilyeneket ír. Főleg, hogy Mefi blogján láttam, hogy jó pár hasonló stílusú hozzászólását kimoderálták. Egyre több a troll. Nem is érdemes reagálni a hülyeségeikre.